Hová szereljük a karnist?
A karnist a falra, vagy a mennyezetre szerelhetjük. Ha a plafon és az ablaknyílás között kevés a hely, és a fali tartók nem férnek el, mindenképpen mennyezeti függönytartót kell választani. Szintén a mennyezeti szerelésű sínes megoldást célszerű választani, ha optikailag nyújtani szeretnénk az ablakot, vagy ha karnisunkat el szeretnénk rejteni. A karnis elrejtésének egyik leggyakoribb módja, hogy stukkót teszünk elé. A másik lehetőség, hogy tépőzár segítségével drapériát teszünk a karnis elejére. Ha drapériával szeretnénk takarni a függönytartót, célszerű eleve tépőzáras sínnel rendelkező karnist vásárolunk. De az egyszerű, keskeny síneket akár megfelelő függönyvarrási technikával is láthatatlanná tehetjük. Ha mindenképp rúdkarnist szeretnénk, de valamilyen okból a falra nem tudjuk rögzíteni, zárt tartóval rendelkező karnist kell választani. Már szinte mindegyik rúdkarnishoz vásárolhatunk olyan konzolt, amellyel a plafonra szerelhetjük fel, de ebben az esetben is számolnunk kell a karnis mennyezetről való lelógásával. A fali rudas karnisok látványosabbak, mint a mennyezeti sínes változatok, és mivel igen változatosak, így szinte bármilyen környezetbe találunk megfelelőt közülük.

Egy szép, megfelelő környezetbe helyezett karnis jelentős dekorációs funkcióval bír. Fali szerelésű karnisok helyének meghatározásakor fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy hol futnak a falban vezetékek. Normál esetben a legesztétikusabb, ha megfelezzük a mennyezet és a nyílászáró közötti távolságot, és oda jelöljük ki a tartók helyét. Hogy az ablak jól nyitható maradjon, 10-15 cm-rel kell a karnist az ablak fölé helyezni. Ha drapéria is kerül rá, az ablaktól való minimális távolságot a drapéria magassága határozza meg. De például alacsony belmagasság esetén, ha a plafonhoz közelebb helyezzük a karnist, optikailag növelhetjük a magasságot, illetve túl nagy belmagasság esetén az ablakhoz közelebb helyezve szűkíthetjük a teret. Fontos kérdés még a függönytartók faltól való távolsága is. Az első sínnek minimum 6-7 cm-re kell lennie, hogy a függönynek szép esése legyen. Ha az ablak alatt pl. fűtőtest van, akkor annak vastagságát is figyelembe kell vennünk. A rúdkarnisok többségéhez különböző hosszúságú konzolt vásárolhatunk, így alkalmazkodva a helyi adottságokhoz, a mennyezeti karnisokat pedig a faltól tetszőleges távolságba szerelhetjük.

Hány sínes legyen a karnis?
Elegendő egysínes karnist vásárolnunk, ha csak fényáteresztő függönyt szeretnénk rá felhelyezni. Akkor is elég az egysínes függönytartó, ha arra csak sötétítő, vagy csak dekorációs célt szolgáló drapéria kerül, mert pl. szép a kilátás, és függönyt egyáltalán nem teszünk, vagy csak az ablakra szerelt vitrázsfüggönyt szeretnénk. Ha nem szeretnénk sötétíteni, de az ablakot drapériával kereteznénk, akkor egy sínre tehetjük az oldalrészeket és a felső drapériát, úgy, hogy azt vagy egybe csíptetjük, vagy egy karikába akasztjuk a felső és az alsó rész kampóit, esetleg egybevarrjuk az anyagot. Ha függönyt és drapériát szeretnénk, és drapériánkat tépőzárral tesszük fel, szintén spórolhatunk a sínek számán, ebben az esetben is elég egy sín (de ez csak olyan karnisoknál kivitelezhető, melyekre fel lehet ragasztani a tépőzárat, vagy eleve tépőzárasak). Két sínre lesz szükségünk, ha függönyt és sötétítőt, vagy drapériát is szeretnénk. Három sínes megoldást célszerű vásárolni, ha függönyt, sötétítőt és drapériát is szeretnék a karnisra helyezni, ebben az esetben csak három sín teszi lehetővé, hogy az anyagokat egymástól függetlenül is mozgathassuk.

A karnis típusa, attól függően, hogy milyen anyag kerül rá
A karnisnak harmonizálnia kell a rá kerülő anyagokkal, hisz azzal egységet kell alkotnia. Hogy karnisunk évek múlva se deformálódjon, és jól működhessen érdemes mérlegelni, hogy mi az, ami rákerül. Ha csak könnyű anyagot szeretnénk majdan a karnisunkra feltenni, olcsóbb, kisebb teherbírású függönytartót is választhatunk. De ha súlyosabb kelmék kerülnek rá, érdemes a jobb minőségű masszívabb karnisok közül választani. A karnisok teherbírását részben úgy növelhetjük, hogy a több tartót teszünk fel. Belső sínes függönytartók esetében ez semmilyen hátránnyal nem jár, de karikás rúdkarnisok esetében az anyagot a tartók között nem lehet áthúzni. Ugrás a tartalomjegyzékhez

Rúdkarnis vagy karnissín?
Ha rúdkarnisra gondolunk általában mindenkinek a karikás változatok, jutnak az eszébe, ezért fontos megemlíteni, hogy számos rúdkarnis nem csak karikás, hanem belső sínes kivitelben is kapható. A karikás változatokkal szemben a sínesek csendesebbek, és míg a karikákat a konzoloknál nem tudjuk áthúzni, a síneken a függöny vagy sötétítőanyag teljes terjedelmében végighúzható. A rúdkarnisok előnye, hogy általában dekoratívabbak, drapéria nélkül is szépen mutatnak, egy jól megválasztott karnis lakásunk éke lehet. A karnissínek kevésbé feltűnőek, ha úgy kívánjuk, jobban elrejthetők. Míg a rúdkarnisok többsége csak két sínes változatban kapható, karnissínek esetében a sínek száma akár három, vagy annál több is lehet. A rúdkarnisokat általában oldalfalra szokták szerelni, a hagyományos sínes karnisokat pedig általában mennyezetre. De ma már szinte mindegyik rúdkarnishoz vásárolhatunk zárt tartókat, melyekkel akár plafonra is szerelhetjük, és a sínes karnisokat is kérhetjük oldalfali tartókkal.

Egyenes vagy íves karnis?
Ha sínes karnist választunk, további eldöntendő kérdést jelent, hogy a karnis végei egyenesek vagy ívesek legyenek. Ha a függönytartó faltól-falig fut, az egyenes a kézenfekvő megoldás. Ha a nyílászáró egyik fele az oldalfal mellé esik, a karnist ezen az oldalon célszerű mindenképp egyenesen hagyni, a másik oldalára pedig íves vagy egyenes befejezést is választhatunk. Ha az a célunk, hogy a helyiséget minél jobban sötétítsük, és a karnist nem az oldalfalig engedjük, akkor az íves karnisok jelentik a legjobb megoldást. Ha az ívek végeit hátra engedjük az ablak síkjában lévő falig, a sötétítőanyaggal teljesen lezárhatjuk a fény útját. 

A karnis méretének meghatározása
A karnis szélességének, méretének meghatározása során is több szempontot kell, hogy figyelembe vegyünk. Alapesetben a legjobb megoldás, ha a karnis az ablaknyíláson 15-30 cm-rel nyúlik túl. Ha szélesebb nyílászáró fölé helyezzük a karnist, melyre a későbbiekben sötétítő is kerül, célszerű nagyobb túlnyúlást hagyni, hogy a sötététítő napközben, kihúzott állapotában ne vegyen el túl sok fényt. Elegendő kisebb túlnyúlást hagynunk, ha csak fényáteresztő függöny kerül majdan a függönytartóra, de ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy a függönyt teljes mértékben el lehessen húzni, és ne akadályozza a nyílászáró nyithatóságát. Ha az ablakunk, nyílászárónk teljesen az oldalfal mellett helyezkedik el, természetesen a karnisunk sem nyúlhat túl az ablakon. Karnissínek esetében ez nem okoz problémát, hiszen teljesen nekifuttathatjuk az oldalfalnak. Problémánk ebben az esetben csak a rúdkarnisokkal lehet, hisz a konzoljuk miatt a függönyt vagy a sötétítőt nem húzhatjuk ki teljesen a falig. Ha mégis ragaszkodunk a rúdkarnishoz, olyat célszerű választani, melynek tartozékai között találhatunk megfelelő tartókat. 

Hogyan rögzíthetjük a függönyt, a sötétítőt, a drapériát a karnisra?
Mind a karikás, mind a sínes karnisok többségéhez választhatunk a függönyhorog és a csipesz között. De egyre inkább teret hódít a horog a csipeszekkel szemben. Ez érthető is, hisz esztétikusabb, és praktikusabb is. Karnisrúdra akár karika, csipesz vagy horog nélkül is feltehetjük a függönyünket. Ebben az esetben a függönyre, sötétítőre bújtatót, vagy bújtatós húzózsinórt kell tenni, vagy fülecskéket kell az anyag tetejére varrni. Ha a fülecskéket fixre varrjuk, csak a rúd levételével tudjuk a függönyt a karnisról levenni. Vannak karnisok, melyeknél ez egyszerűen megoldható, de ha ezt el szeretnénk kerülni, a füleket tépőzárasra kell csinálnunk. A drapériánkat is feltehetjük a karnisra a fent említett módok valamelyikével. De drapériák, illetve olyan anyagok esetén, melyeket egyáltalán nem kívánunk mozgatni, a tépőzárral történő rögzítés is jó megoldás. Az anyag egyszerűen feltehető, levehető, és mivel biztos, hogy nem mozdul el, ezért szépen is áll.